Zöldborsóleves

A levesevéshez idő kell: és idő kell ahhoz is, meg kell kicsit őszülni ahhoz, hogy a leveseket értékeljük. Valljuk be: legtöbbször elvagyunk ilyen-olyan ennivalókkal, és beérjük egészen jól leves nélkül is. A szépkorúak aztán egyenesen ragaszkodnak a leveshez:ez így van jól.

No de mi a helyzet, mondjuk egy zsenge zöldborsólevessel? Talán ez a leves a zöldséglevesek favoritja, amit mindenki, mindig szívesen fogad. Amikor a friss zöldborsó megjelenik a piacon, az már bizonyosan a nyár beköszöntét jelzi. Nem is tudok soha ellenállni! Mindig hüvelyes borsót veszek, a piacon meg is lehet kóstolni: vajon eléggé friss-e a pattanva felhasadó hüvelyekben rejtőzködő zöld golyósorozat? Igaz, ki kell fejteni, ami megint csak idő (kicsilányom imádta a borsófejtést, lelkesen, de meglehetősen gazdaságtalanul csinálta: a fele borsót megette, mire „megfejtette”), de az üdeségéért megéri! A borsólevest olyan egyszerű elkészíteni, hogy az abszolút kezdők is megpróbálkozhatnak vele.

Vagy ha úgy könnyebb, nézzük csak:


Íme, Horváth Ilona után szabadon:

Hozzávalók: 60-80 dkg hüvelyes zöldborsó, 2 dkg vaj, vagy 2 dkg zsír, 2 dkg liszt,1 dl tej
só,1 csokor petrezselyem

A kifejtett zöldborsót a zsiradékon puhára pároljuk, liszttel meghintjük, azzal is egy kicsit pirítjuk, felöntjük vízzel, felfőzzük és hozzáöntjük a tejet. (Ha a zöldborsónak gyenge a héja, néhány darabot a levesbe dobunk, lehetőleg batisztzacskóba kötve és tálalás előtt kivesszük.) Apróra vágott zöldpetrezselyemmel ízesítjük. Cukrot is adhatunk hozzá. (Betétnek csipetkét, vajas galuskát vagy csurgatott tésztát főzünk bele.)